28 km
2008. augusztus 11., hétfő
Alighanem csodálatos tájakon át haladhattunk, de olyan szinten volt ködös, esős, felhős az egész környék, hogy végig semmit sem láttunk, csak néhány km-rel Padrón előtt tisztult ki annyira, hogy pillanatokra megláttuk, miféle látványban nem lehetett részünk út közben.
Mikor fellebben a ködfüggöny
E nap összefoglalója egyetlen fotón. A távolabbi sötét folt Erika. A sár nem volt olyan vészes, bár végig útfelújítást végeztek. A teherautó sofőrök a meleg vezetőfülkében vigyorogtak rajtunk, mikor elhaladtunk mellettük
Erika – fájós lába ellenére – kemény tempót diktált, és mi viszonylag jól tartottuk vele az erőltetett menetet. Azt hiszem, valamennyien mielőbb meg akartunk érkezni, forró zuhanyra és meleg ágyikóra vágytunk, mert hogy eléggé hűvös is volt. Csak egy kakaóra és később egy teára álltunk meg, össze-összefutottunk hozzánk hasonlóan csapzott peregrinókkal. Az útépítők vigyorogtak rajtunk a kamionok, betonkeverő és teherautók meleg vezetőfülkéjéből.
A nagyon is klassz szálláson (ahol sajna csak öttől van meleg víz) magyar nyelvű Agatha Cristie-re bukkant Erika, benne üzenetekkel az eljövendő magyar zarándokoknak a könyv korábbi olvasóitól.A tévében megy az olimpia, egy francia srác az idegösszeomlás határán szentségel, mikor hajszál híján az amerikai úszóváltó nyeri a 4x100-as férfi vegyest. Később kap tőlünk egy kis bort a vacsorához, a barátnője meg rosszallóan nézte, mikor elfogadta a repetát is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése